Január a midseason sorozatpremierek hónapja.

Idén is indult jó néhány. Arra esély sincs, hogy mindet bepróbáljam, de néhányba azért belepillantottam. A kaszám jóval élesebb, mint ősszel, így nem maradt túl sok a nézendők listáján.

1. Off the Map

Kórházsorozat, távol a civilizációtól, valahol a dzsungel mélyén. Egzotikus tájak, gyönyörű tengerpart, de olyan papírmasé figurák, és olyan elcsépelt konfliktusok, hogy belefájdult a fejem. Gyors kasza.

2. The Cape

A mozikban egymást érik a képregényadaptációk, úton-útfélen szuperhősökbe botlunk. Egy ideje a sorozatok világát is elérte a superheroes hullám, sorra születnek különleges képességekkel megáldott (vagy megvert) embereket felvonultató szériák. A The Cape elsőre azért lehetett érdekes, mert 1. nem valódi képregényadaptáció, csak olyan, mintha az lenne, ez pedig még érdekes is lehetne. 2. nem szuperképessége van a főhősnek, "csupán" cirkuszban tanult trükkjei, ami megint érdekessé tehetné a történetet.

Nem véletlen a feltételes mód, hiszen bármennyire is lehetne jó ez a sorozat, mégsem az. Röhejes (és abszolút felesleges) túlzások, polcról leemelt kliséhegyek és csapnivaló ripacskodás. Sajnos ezek a legfőbb jellemzői, így ez a sorozat is a lomtárban végezte nálam.

3. Lights Out

Az FX csatorna új drámája eddig ismeretlen területre kalandozik, már ami a sorozatok világát illeti. Bokszolókról ugyanis bármilyen furcsa még senki nem csinált sorozatot.

A középpontban egy középkorú profi boxoló áll, aki egy kétes kimenetelű meccs után felesége ultimátumátumának engedve a családját választja a boksz helyett és "nyugdíjba vonul". Pár évig nincs is gond ezzel, de ekkor anyagi problémák miatt hősünk nehéz döntések elé néz.

Két dolog tetszett nagyon az első rész után: egyik a realizmus, semmi nincs eltúlozva, viszont, minden a helyén van (ez a képernyőn jobban átjött, mint így leírva :)), a másik pedig a casting. Senkire nem lehet panasz, sőt a főszereplőket szinte azonnal sikerült megkedvelni. Mindenképp maradok, ha hetiben nem is mindig fog menni, de 3-4 részes tömbökben biztos nézni fogom.

4. Episodes

Matt LeBlanc új sorozata, melyben saját magát (!) alakítja. Ezt muszáj látni érzéssel ültem a pilot elé, de (lehet megkövezni) azt sem bírtam kivárni, hogy Matt egyáltalán színre lépjen. A szitkom nem az én műfajom na. Ez már sokszor kiderült. Igazából arra sem emlékszem, hogy egy Jóbarátok részt valaha végignéztem volna együltő helyemben, bár azok annyiszor és annyi helyen mentek, hogy valószínűleg minden részét láttam, néhány jelenetet pedig természetesen én is kívülről fújok, és sokszor jókat röhögtem, mikor elmenve a tv előtt elkaptam 1-1 poént, de 20 percet szerintem sosem bírtam belőle végignézni. Az Episodesből pedig még 10-et sem. Hát pápá megőszülten is sármos Matt LeBlanc, ebben a sorozatban biztos nem fogunk randizni.

5. Shameless (US)

Az eredeti verzió 8. évadánál jár Angliában és óriási sikerrel fut, természetes hát, hogy az amerikaiak csináltak belőle egy remaket, ahogy mindenből, ami sikeres lehet (Skins, Being Human, hamarosan jön a Strike Back). Az angol verziót bevallom nem smerem, de ezek után tuti meg fogom nézni, mert ez k...va jó volt, ami pedig azt jelenti, hogy az eredeti kolosszális lehet. A történet (dramedy a javából) középpontjában egy 6 gyerekes egyedülálló alkoholista munkanélküli apa (William H. Macy) áll, vagyis inkább fekszik általában részegen a konyhában vagy az étkezőben, de ez nem nagyon zavarja a gyerkőcöket, akik békésen kerülgetik, vagy finoman arréb rakják, miközben próbálnak boldogulni, ki-ki a maga módján. A legnagyobb feladat persze a legidősebb lányra, Fionára (Emmy Rossum) hárul, hisz gyakorlatilag ő látja el az egész családot, beleértve semmirekellő aput is, aki csupán valami rokkantsági segélyt kap, de az is csak a kocsmáig tart ki.

Néha abszurd, néha egészen groteszk, időnként pedig sírva röhögős pilotot láttunk, igazán szerethető figurákkal. Volt az egészben valami olaszos feeling, a sok gyerek, a szomszédok, a család összetartása, ahogy minden helyzetben feltalálták magukat.

Mindenképp nézős, és amint mondtam, hamarosan az eredetit is pótolni fogom. :)

6. Being Human US

Egy újabb remake, melynek angol eredetije most februárban a 3. szezonjával rajtolt. A Shameless-szel ellentétben ezt ismerem és nagyon szeretem, lehet éppen emiatt nagyon nem tetszett az amerikai verzió.

A történet egy vámpír, egy vérfarkas és egy szellem különös barátságáról szól, amint próbálnak normális emberi életet élni bármennyire is elképzelhetetlennek tűnik ez elsőre. Az angol sorozat legnagyobb erőssége a szereplők esendőségében, szerethetőségében van. Emellett szinte csak hab a tortán a néhol igen csak csavaros történetvezetés, amely ugyancsak bővelkedik meglepetésekben.

A remake pilot részéből annyi azonnal kiderült, hogy nem egy az egyben forgatták újra a sorozatot, hanem helyenként változtattak a forgatókönyvön. Ez önmagában még akár jó is lehetne, de nálam a castingon bukott el az amerikai verzió. A vámpír egyáltalán nem volt sármos (pláne nem egy szívtipró), a  vérfarkas (annak ellenére, hogy ő volt a legjobb) meg sem közelítette angol "tesója" esetlenségét, szeretnivaló lúzerségét, a  szellemlány pedig szó szerint teljesen átlátszó volt, nem is emlékszem rá.

Lehet, hogy majd pár év múlva, ha érdekesebbé teszik a történetet, egyben ledarálom, de per pillanat sokkal jobban érdekel Mitch, George és Annie Walesben, mint Aiden, Josh és Sally valahol Amerikában.

Képregény adaptáció, folytatásos dráma, zombiapokalipszis. Ezek a kulcsszavai az AMC legújabb, stílusosan Halloween estéjén startoló sorozatának, amelynek pilot részét a legjobb Stephen King adaptációkat jegyző Frank Darabont (A remény rabjai, Halálsoron, A köd) rendezte. Az eredmény pedig roppant meggyőző, mondhatni hibátlan lett.

8. Blue Blood

Első blikkre egyszerű rendőrdrámának hihetnénk, egy többgenerációs rendőrdinasztiával a középpontban. Valóban rendőrdrámáról van szó, és a történet középpontjában egy olyan család áll, ahol a nagypapa (Len Cariou) nyugalmazott rendőrtiszt, az apa (Tom Selleck) New York rendőrkapitánya, az idősebb fiú (Donnie Wahlberg) gyilkossági nyomozó, a kisebbik fiú (Will Estes) épp most végzett a rendőrakadémián, az egyetlen lány (Bridget Moynahan) pedig államügyész. Mégis van valami a hangulatában, ami többé teszi egy klisékkel teletömött rendőrsztorinál. Talán köszönhető ez többek közt annak, hogy a sorozat mögött a Sopranos két forgatókönyv írója Mitchell Burgess és Robert Green áll.

A pilot rész a karakterek bemutatásáról szólt és a gyilkosság ill. az emberrablási ügy mindjárt eloszlatta azt a kételyt, hogy egy hagyományos egy rész egy ügy unalomig ismételt sémájába süppednénk, hiszen épp a családi összefonódásból adódóan egész újszerű megközelítéseket kaptunk. Fellebbent egy átívelő szál is, ami elsőre kissé légbőlkapottnak tűnik, de még jól is elsülhet. Mindenesetre a pilot elérte a célját, felkeltette az érdeklődésemet, mindenképp maradok legalább néhány rész erejéig, aztán majd meglátjuk. Ha a karakterekre és nem az ügyekre fognak fokuszálni bejövős lesz, mert a színészek nagyon jól hozták őket.

9. Chase

Kasza no#2. Kemány 8 percig bírtam. A sorozat egy szökevényekre vadászó rendőri egységről szól, de Jerry Bruckheimer ide vagy oda, ez nem az én műfajom. Tommy Lee Jones a Szökevényben baromi jó volt, de ez a nő.... brrr. Annyira visszataszító, hogy nem is érdekel tovább.

10. No Ordinary Family

A Hihetetlen családból vonjuk ki a disney-t és NOF lesz az eredmény. Van egy átlagos amerikai család: apu a rendőrségen grafikus, anyu vegyész egy multicégnél, mellesleg munkamániás, és van két kamasz gyerek. Egy braziliai repülőbaleset után, hazatérve különleges képességeket fedeznek fel magukon. Apu gigaerős lesz, és gyakorlatilag elpusztíthatatlan, anyu villámgyors lesz, a kamaszály hallja mások gondolatát, a kissé butácska öccse pedig matekzsenivé válik, vagyis mindnyájan olyan képességeket kaptak, amire titkon vágytak. Hogy ebből mi fog kisülni? Nem tudom. Mindenesetre a karakterek szerethetők, a történetben dráma, érzelem, humor, akció megfelelő elegyben van adagolva, így egyelőre ez is a nézős kategóriába kerül, sőt lehet, hogy családi program lesz. Igazi guilty pleasure sorozat :)

11. The Whole Truth

Újabb ügyvédes dráma. Bár a pilotot csak kétszeri nekifutásra sikerült megnéznem, nem azért, mert annyira rossz volt, inkább csak nagyon fáradt voltam. Ennek ellenére ez a sorozat egyelőre parkolópályára kerül. Később viszont tömbösítve, vagy nyáron darálva mindenképp meg fogom nézni. Miért is? Mert több nézőpontból mutatja be az aktuális ügyet. Ez pedig mindig bejön. Az egyik oldalon az ügyvéd és csapata hajt fel minden forrást, hogy bizonyítsa a vádlott ártatlanságát, a másik oldalon az ügyészség nyomoz, hogy összeszedjen minden bizonyítékot a bűnösség megállapítására. Nagyszerű a dramaturgia, ugyanis párhuzamosan halad a két nyomozás, általában fej fej mellett kapjuk mi is az információt mindkét oldalról, így a végére szinte esküdtnek érezheti magát a néző, rajta áll bűnösnek, vagy ártatlannak találja a vádlottat. Érdekes megoldás, mondom, mindenképp meg fogom nézni egyszer, de biztos nem hetiben, mert ehhez hangulat kell.

12. Undercovers

Ezt sem néztem végig. Nem tetszett. Kasza no#3. Írni sem nagyon tudok róla, egyszerűen érdektelen volt ez a Mr. és Mrs. Smith történet szerializált verzió. Kár, mert ez volt az egyik legjobban várt sorozat (J.J.Abrams miatt).

Egyelőre befejeztem az újoncok mustráját. Van ami kimaradt, és biztos van a kimaradtak közt, amit később nézni fogok, de most a többit hagyom, van épp elég "régi" és ha jól számolom 8 újonc maradt a nézős listámon. :)

Az idei ősz is bővelkedik új sorozatokban, de az előző évekkel ellentétben idén kimondottan sok már előre felkeltette az érdeklődésemet. 12 (nem vicc) pilotot kéne mostanában lecsekkolnom, ami a régiekkel együtt heti 35-40 epizód nézését jelentené. Ez az, ami nem fog menni, még drasztikus alvásmegvonás mellett sem. Az újoncok egy része törvényszerűen elvérzik már pár epizód után, de az én "kaszásomnak" is sok dolga lesz mostanában és a nyári "daralistámra" is jónéhány sorozat fog (valószínűleg a régiek közül is) kerülni.

Nem írok posztot minden újoncnak, ezt folytatom, ahogy nézem őket.

 1. Terriers

Shawn Ryan (The Shield) új sorozata két lepukkant, engedély nélkül dolgozó magánnyomozóról szóló keser-édes dramedy. Hősei igazi lúzerek, akik egész eddigi életükben csak szívtak. Elbocsátás (egyikük exzsaru), válás, alkoholizmus stb., volt részük már minden rosszban, a történet pedig nem más, mint csetlő-botló, keserű humorral fűszerezett próbálkozásuk, hogy valahogy egyenesbe tegyék az életüket. A karakterek igazán szerethetők, remekül kiegészítik egymást (dráma-humor). A páros nagyon jól működik, engem berántott, mindenképp maradok a folytatásra.