Ez a film már a témájával megvett. Sötét középkor, pestisjárvány, boszorkányüldözés, ennyi bőven elég volt, hogy látni akarjam.

1349-ben járunk, Angliában tombol a fekete halál, amit persze isteni büntetésnek tekint az egyház. Azonban suttognak egy faluról, amit megkímélt a járvány, mivel állítólag egy nekromanta (halottidéző) lepaktált az ördöggel. Ulric Sean Bean a püspök követeként feladatául kapja, hogy derítse ki, milyen boszorkányság védi a falut, a bűnöst pedig szállítsa le az inkvizíciónak.

Ulric - Boromir 2.0 - válogatott kompániával indul útnak. Van részünk harcban, a hit- és akaraterő próbájában, elcsábulásban, megtérésben és kiégésben egyaránt. Leginkább egy ifjú szerzetes, Osmund Eddie Redmayne jóvoltából, aki eleinte csak idegenvezetőként kalauzolja Boromirékat Ulricékat, később azonban központi figurája lesz a történetnek.

A film baromira naturalista (nem véletlenül emlegetik horrorként). Sötét, mocskos város, patkányok, tetemek, förtelmes kelésekkel borított betegek - szinte a szagukat is éreztem, miközben néztem brrrrr.

A falu tényleg fura volt. Egy pillanatra én is valami nagy misztériumra gondoltam, meg természetfeletti erőkre, de szerencsére az alkotókat nem ragadta el az esztelen fantáziálás és végig megmaradtak a realitás talaján, minden elsőre misztikusnak tűnő dologra teljesen "földi" magyarázatot adva.

Összegezve jó kis film ez, nem fog benne csalódni, aki szereti a középkori történeteket a maguk sötét nyomasztó hangulatával és nem riasztja el az ezzel tökéletes összhangban lévő kemény naturalizmus.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.